Azt meg kell jegyeznem, hogy a lopakod�s ellent mond a Toa term�szet�nek. A Toa hagyom�nyosan f�nyes nappal tev�kenykedik, hogy �gy a v�dett mator�nok megl�ss�k, hogyan �vjuk �ket, �s hogy megb�zzanak benn�nk. �gy h�t n�h�nyunknak k�nyelmetlen �lm�ny volt Odina sziget�nek a partjaihoz lopakodni.
Nem mintha lett volna m�s v�laszt�sunk. Odina a S�t�t Vad�szok f� b�zisa, melyet er�sen v�denek �s ahov� h�rhedten neh�z bejutni. M�g a hat Nuva Toa sem sz�m�thatott e partvonalon a gy�zelemre.
�szakr�l k�zeledt�nk. �t akartunk kelni a hegyeken, hogy meglepet�sb�l t�madjunk az er�dre. Ezen a t�rs�gen kevesebb volt az �r, mivel a term�szeti k�pz�dm�nyek eleve megnehez�tett�k az �tkel�st. Egy balj�slat� k�k �s feh�r sz�n� S�t�t Vad�sz volt az egyetlen l�that� �rszem; Kegyenc, mint azt Tahu kider�tette. Miel�tt eld�nthett�k volna, hogy lehet a legk�nnyebben legy�zni, Kopaka Nuva j�gbe bor�totta �t l�p�s k�zben.
- Most m�r van egy hat�rid�nk. – viccelt Onua. – Be kell fejezn�nk a k�ldet�st a tavaszi olvad�s el�tt.
Pohatu vezetett minket, ahogy f�lm�sztunk a hegyeken. Egyik�nk sem besz�lt. Gondolatainkat a r�nk v�r� feladat foglalta le – behatolni egy ellens�gekkel teli, �ri�s er�dbe, �s megszerezni Artakha P�lc�j�t.
Lewa f�lm�szott egy szikl�ra, leugrott, �s a Lebeg�s Maszkj�nak seg�ts�g�vel a leveg�ben felder�t�sre indult. �pp figyelmeztetni akartam, hogy megl�tt�k, amikor egy energiah�l� zuhant r� az �gb�l, �s � belegabalyodott. Egy savas sug�r k�vette ezt, mely �pphogy elker�lte az es�sben l�v� To�t.
F�ln�ztem. Egy sz�rnyas l�ny suhant le fel�nk, mellkasi kil�v�j�b�l pedig m�g t�bb energiah�l� z�dult r�nk. Tahu pajzsot emelt k�r�nk, amir�l a h�l�k lepattantak. Kopaka lefagyasztotta a l�ny sz�rnyait, majd Onua, bevetve az Er�ss�g Maszkj�nak erej�t, egy csap�ssal ki�t�tte.
- Kett� a f�ld�n. – mosolygott Lewa. – M�r csak 200 van h�tra!
Senki sem nevetett.